December 10-én még csak a kerek 9000 milliárdos, ma pedig már a 9100 milliárd forintos határt is átlépte az uniós támogatások kifizetési számlálója. Elképesztő sebességgel pörög tehát a számláló, hiszen december elseje óta 190 milliárddal ugrott meg, év eleje óta pedig 2235 milliárdos az elmozdulás mértéke. Több oka is van annak, hogy ez a hatalmas ütem valószínűleg nem megy a magyar államháztartás rovására.
"Előrejelzésünk szerint az uniós támogatások (mezőgazdasági támogatások nélkül) a GDP 6 százalékáról annak 2,5 százaléka alá csökkenhetnek, azaz nominálisan az 1000 milliárd forintot is meghaladhatja a visszaesés" 2016-ban - olvasható a Magyar Nemzeti Bank által a héten kiadott inflációs jelentésben. Ezek alapján az MNB-stáb egyértelműen pesszimista a kormány jövő évi uniós forrás-kifizetési terveit illetően, hiszen a kabinet legfeljebb néhány százmilliárdos eséssel kalkulál. A friss jegybanki előrejelzés így a néhány hete felvázolt Portfolio-forgatókönyvek közül a leginkább borúlátó (elméleti) pályával esik egybe, igaz ezzel együtt az MNB nem rontott a jövő évi GDP-előrejelzésén. Ezt azzal indokolta, hogy már gyorsan beépítette a számokba a kormány friss lakáspiaci élénkítő lépéseinek hatását is. Ami még ennél is érdekesebb, hogy az MNB-stáb 2017-re is csak kis gyorsulást vetít előre az EU-pénzek kifizetésben, amely még inkább borúlátó előrejelzésnek számít, ha ezt összevetjük azokkal a forgatókönyvekkel, amelyeket mi kalkuláltunk a kormányzati jelzések alapján.
Nagyjából 260 milliárd forint az az összeg, amelyet akár a 2018-as parlamenti választások előtt visszafizettethetne az Európai Bizottság a magyar kormánnyal a 2007-2013-as ciklusbeli uniós támogatásokból - vázolja a kedvezőtlen képet mai cikkében a vs.hu. A Portfolio meglátása szerint a cikk több félreértést tartalmaz, így visszafizetésről biztosan nincs szó, maximum arról, hogy bizonyos támogatási összegeket végül nem kapunk meg Brüsszeltől, így ennek anyagai terhei csak a magyar büdzsét érintik. A Bruxinfo friss értesülései szerint ráadásul már csak mintegy 80 milliárd forintnyi az az összeg, amely esetleg bent ragadhat a közös uniós kasszában a nekünk járó támogatásokból.
Az év elején még 1 milliárd eurónyi magyar felzárkóztatási forrás forgott veszélyben a 2007 és 2013 közötti időszak keretéből, de ezt mostanra nagyjából 250 millió euróra (kb. 80 milliárd forintra) sikerült lefaragni Magyarországon - mutat rá a fontos és kedvező fejleményre a BruxInfó egy friss brüsszeli jelentés alapján. A jelentős javulásban néhány nagy közlekedésfejlesztési projektnek fontos szerepe volt és az is kedvező, hogy a Bizottság év végéig még lát esélyt arra, hogy a 250 millió eurós összeget tovább lehessen faragni.
"A jelentős mértékű kifizetések ... nem jelentik azt, hogy a rendelkezésünkre álló uniós forrás-keretet már túlköltöttük volna" és számos egyéb összefüggés alapján "kijelenthetjük, hogy az uniós kifizetések jelenlegi állása és a közeljövőben még ehhez kapcsolódó összegek nem veszélyeztetik az államháztartási hiány idei évre kitűzött célértékét." - többek között ezeket hangsúlyozza az az összefoglaló, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium Sajtó- és Kommunikációs Titkársága küldött ma délután a Portfolio megkeresésére.
Nagyjából 8700 milliárd forintnyi támogatásra lennénk jogosultak a 2007-2013-as uniós ciklus terhére, de "biztosan 9000 milliárd forint felett lesz" a kifizetések tényleges volumene - jelezte a mai Kormányinfó tájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője ennek az államháztartási hiányra gyakorolt esetleges negatív következményeiről nem beszélt, de közben bejelentette azt, hogy a következő hetekben még nagyobb pályázati dömping lesz. Emiatt év végére már mintegy 3800 milliárd forintnyi keretösszeggel lesznek nyitva az új ciklus uniós pályázatai. Bejelentése szerint 15 megyei jogú város előrehozott, rendkívüli kormányzati támogatásban részesül, amelynek keretösszege 25 milliárd forint. A tájékoztatón más témákban elhangzott fontosabb információk:
A Portfolio tegnap esti elemzése után ma kiadott egy közleményt a Miniszterelnökség, amely lényegében cikkünkre hivatkozva elismeri, hogy már "túlköltöttük" a 2007-2013-as ciklusra járó uniós pénzeket, azaz ezekben a hetekben már kizárólag a magyar költségvetés terhére fizetik ki a támogatásokat. A közlemény ráadásul azt is tartalmazza, hogy még decemberben is "további száz milliárdok kiáramlása várható a magyar gazdaságba", így mindez felveti annak veszélyét, hogy a 2,4%-os GDP-arányos hivatalos idei államháztartási hiánycélt jelentősen túllövi a kormány.
"A kifizetési célok teljesülése érdekében nem engedhetjük fellazulni azokat a szabályokat, amelyeket mi magunk döntöttünk el annak érdekében, hogy a munkahelyteremtési, gazdaságfejlesztési ambíciókat az évtized végére el tudjuk érni" - többek között ezt hangsúlyozta a Magyar Időknek adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese szerint 2020 után "csak úgy tartható fenn a gazdasági növekedés, ha valóban jó projektek valósulnak meg a következő években" és éppen emiatt "nem nyithatunk meg olyan kiskapukat, amelyek ugyan a kifizetést növelnék, de a támogatott fejlesztések hosszú távon nem lesznek önfenntartóvá és haszontermővé." Az államtitkár szerint "Ha rövid távú célok miatt elengednénk ezt a fontos szempontot, akkor 2020 után esélyünk sem lenne arra, hogy önfenntartó modell működjön Magyarországon" és végső soron 2020 után az ország gazdasági szuverenitása forogna veszélyben meglátása szerint.
Hihetetlen mennyiségű, legalább 404 milliárd forintnyi uniós támogatást fizetett ki a magyar állam a pályázóknak novemberben - derül ki a Portfolio szokásos hó eleji elemzéséből. A friss szám természetesen új történelmi csúcs és felveti annak kockázatát, hogy a rendelkezésre álló 7 éves uniós keretet "túlköltjük", azaz már kizárólag a magyar büdzsé terhére pörgetjük a projektek zárását. Ez viszont ha tényleg így van, akkor az idei évi államháztartási hiányt akár érdemben is felfelé tolhatja.
Sikeresnek bizonyult az a döntés, hogy a Miniszterelnökséghez kerüljenek az uniós ügyek, hiszen ezek alapvetően államon belüli ügyek, nem pedig külpolitikai jellegűek - többek között ezt mondta Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője az Országgyűlés európai ügyek bizottságának mai ülésén, éves meghallgatásán. A tárcavezető ismét hangsúlyozta, hogy a 2007-203-as ciklus terhére nem lesz forrásvesztés, amiért prémiumot érdemelnek majd az illetékes munkatársak. Elismerte, hogy nagyfokú átalakítás zajlik Magyarország Állandó Brüsszeli Képviseletén, az ott dolgozók közel negyedét küldték már el. A Miniszterelnökség vezetője bizakodásának adott hangot, hogy még 2020-ban is lesz uniós kohéziós alap, egyúttal azt szorgalmazta: 2017-2018-ban intenzíven gondolkodni kell arról, hogy mi lesz 2020 után, amikor már nem lesz ilyen mennyiségű uniós pénz.
"A 2010 óta lezajlott számvevőszéki ellenőrzések rámutattak, hogy az európai uniós források lekötésének hatékonysága fokozatosan javult, ugyanakkor szembetűnő volt a koncentrált stratégiai tervezés hiánya, valamint a források kifizetésének elhúzódása. A pénzek nehezen és lassan jutottak el a kedvezményezettekhez, ez pedig negatívan befolyásolta az eredményességet" - többek között ezeket tartalmazza az az átfogó összegzés, amelyet most tett közzé az Állami Számvevőszék. A vizsgálatok kitértek a pénzek elosztásában és ellenőrzésében közreműködő magyarországi intézményrendszerre is és az anyag tapasztalatairól tájékoztatta az ÁSZ az Országgyűlés Európai ügyek bizottságát.
Sürgősen végrehajtandó feladatok vannak abban a nyolc pontos friss kormányhatározatban, amely "A 2016. évi gazdaságnövekedés érdekében szükséges fejlesztéspolitikai intézkedésekről" címet viseli és azt célozza, hogy az idén extrém szintre pörgetett uniós támogatás kifizetés volumene ne szakadjon be jövőre, mert ez magával húzná a magyar gazdaságot. Az intézkedéscsomag a nyertes pályázóknak igen bőkezű pályázati előleget biztosítana, és míg az egyházaknak vissza nem térítendő épületenergetikai forrásokat szán, addig a lakosságnak kizárólag hitellel kell beérnie, 100 milliárd forint összegben. Utóbbi annak az 1027 milliárd forintnyi forrásnak egy részét jelenti, amely jövőre várható visszatérítendő és kombinált támogatások formájában. A csomag fel akarja pörgetni a környezetvédelmi, energiahatékonysági, a humánerőforrás- és közlekedésfejlesztés pályázati kiírásokat. Utóbbiak egyébként 1215 milliárd forintnyi pályázatot jelentenek és a 83 nevesített kiemelt projekt között felbukkan a budapesti hármas metróra szánt 125 milliárdos forrás is.
Hihetetlen üteműre gyorsult Magyarországon az intézményrendszer által a pályázóknak kifizetett uniós támogatás: szerdáról mára ugyanis további 52 milliárd forintos ugrást mutat a kifizetési számláló. A megelőző két hétben a napi átlag még "csak" 13 milliárd forint volt, ez most a jelek szerint a duplájára gyorsult.
November elején még 8900 milliárd forintra, egy mai tájékoztatón viszont már 9000 milliárd forint körülre tette Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője azt a keretösszeget, amelyet kalkulációik szerint ki lehet majd fizetni a 2007-2013 uniós fejlesztési ciklus terhére. A miniszter jelezte: azt javasolja, hogy decemberben vitassa meg a parlament az első hétéves fejlesztési ciklus tanulságait. A tanulságok levonására szintén javaslatot tett mai előadásában az Állami Számvevőszék elnöke.
A két héttel ezelőtti 83,8%-ról 87,5%-ra ugrott az Európai Bizottság felől Magyarországnak kifizetett kohéziós támogatások aránya a 2007-2013-as uniós ciklus terhére. Ez kalkulációink szerint közel 340 milliárd forintot jelent, de még ezzel is csak 20. helyen járunk a 28 tagú Európai Unióban a forráslehívási rangsorban.
Két nap alatt csaknem 50 milliárd forinttal 8700 milliárd forint közelébe ugrott szerda kora estére az uniós támogatások hivatalos kormányzati számlálója. Ez azt jelenti, hogy novemberben extrém sebességbe kapcsolt a kifizetések üteme, így az egész hónapot tekintve könnyen új történelmi csúcs születhet. Ezzel együtt egyre esélyesebb, hogy a 7 éves ciklusra kifizethető keretet teljesen lehívja az ország, sőt esetleg túl is lendül rajta, így lehet, hogy a hajrában benyújtott számlák kis részét kizárólag a magyar költségvetés terhére kell majd kifizetni.
A szeptemberi 225 milliárd forintról októberben 236 milliárd forintra gyorsult tovább a 2007-2013-as EU-támogatások havi kifizetési üteme - derül ki a Portfolio szokásos havi elemzéséből. A friss szám egyúttal idei rekordot is jelent és a tavalyi "halvány gyenge" októberi szám alapján jó előjel az év végi hajrához. Utóbbira szükség is lesz, hiszen számításaink szerint 8 Operatív Programban (ebből 7 ROP) még mindig csak 88-91% körüli a kifizetés aránya a becsült rendelkezésre álló kerethez képest. Márpedig összesen 2 hónap van arra, hogy az unós projektek szállítói leadják számláikat a magyar hatóságoknak, különben a később érkező számlákra már nem lehet kifizetéseket teljesíteni. Az eddigi teljesítmény és az idén év végére várható kifizetési hajrá összességében továbbra is abba az irányba mutat, hogy csak minimális lesz a forrásvesztés, ha egyáltalán lesz, ugyanis vannak a rugalmas pénzfelhasználást segítő technikák.
A kormányzati és uniós támogatások kifizetésének lassítását igyekszik korrigálni az a törvénymódosító javaslat, amely a most vasárnap hatályba lépő új Közbeszerzési törvény egyes pontjait változtatja majd meg. A módosító talán legfontosabb része az, hogy a 25 millió forint feletti általános közbeszerzési kötelem alól kivennének hét esetet, így például azt, ha valaki kutatás-fejlesztési és innovációs támogatást kap, vagy például olyan uniós pályázaton indul (és nyer támogatást), amelyet még most október 31-ig kiírnak.
Október második felében széleskörű konzultációt tart a magyar kormány a gazdasági és szakmai szervezetekkel arról, hogy az eddig kiírt új EU-pályázatok tartalma inkább segíti, vagy esetleg lassítja a forrásokhoz hozzáférést - jelentette be az egyeztetési sorozatot a közelmúltban Lázár János. A Miniszterelnökség vezetőjének jelzése szerint a fő cél a most ősszel tömegesen megjelenő pályázatok kapcsán a forrásokhoz való hozzáférés javítása, hogy elérhető legyen 2016-ban a 2000 milliárd forintnyi uniós forráskifizetés. A szakmai konzultáció első eredményeiről és az esetleges fejlesztéspolitikai változtatásokról már elhangozhatnak bejelentések a Portfolio november 3-án sorra kerülő Vállalati Növekedés 2015 című konferenciáján, hiszen annak nyitóelőadását Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszter-helyettese, illetve parlamenti államtitkára tartja.
November elsejétől az uniós támogatások kapcsán "a pályázók/kedvezményezettek szélesebb köre köteles a közbeszerzési törvény alkalmazásával eljárni a projektmegvalósítás során", azaz "bővül az ajánlatkérőnek minősülő szervezetek köre" - többek között erre a fontos változásra hívja fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium égisze alá tartozó gazdaságfejlesztes.gov.hu oldalon ma megjelent közlemény. Az anyag azt is hangsúlyozza, hogy 25 millió forintnyi támogatási tartalom felett a "közbeszerzési kötelezettséget nem a teljes projekt viszonylatában, illetve a teljes projekt támogatási összege alapján, hanem az egyes konkrét beszerzések (közbeszerzések) tekintetében kell vizsgálni és megítélni." A közlemény összességében a felmerülő közbeszerzési kötelezettségre, ezen eljárások idő- és költségigényére, valamint arra is felhívja a figyelmet, hogy a jogszabályokból eredő kötelezettségek "megállapítása és betartása a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett feladata". Az új közbeszerzési törvény nagy változást hoz az EU-források felhasználásánál, amely a forráslehívás időigénye miatt a 2016-os kifizetési célokra is jelentősen visszahathat.
Élesen elítélte a miniszter az amerikaiak Gazprombankot ért szankcióját.
Több országban narancssárga hófigyelmeztetés lépett életbe.
Mutatjuk, mekkora tételről van szó.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
